Településünk


Uray kastély

A község középpontjában álló Ybl Miklós tervei alapján báró Uray Gyula által építtetett kastély romantikus elemekkel tarkított klasszicista stílusban. Az Uray kastélyt az Önkormányzat használja: itt alakították ki a Polgármesteri Hivatalt és a kultúrházat, melyet 2,5 hektár parkosított terület vesz körül, ritkaságnak számító fa matuzsálemekkel (jegenyetölgy, nemes hárs, platán). A szabad területen környezetbe illő játszóteret, és sportpályát alakítottak ki.

Milleniumi emlékmű

Ebben a kastélyparkban került felállításra a Milleneumi emlékoszlop is.



Bay Kúria

A másik kastélyt Bay Ferenc és testvérei építették a XVIII. században barokk stílusban, melyet a XIX. században eklektikus elemekkel átépítettek. Ma a közösségi ház, teleház, valamint könyvtár működik az épületben.



Gondozási Központ

Vele szemben Bay Györgyné uradalmi háza található, ahol most gondozási központ van.



Gótikus stílusban a XIV. században Nagy Lajos király idejében épült a műemlék református templom. Két osztatú mérműves ablakai, csúcsives bejárata, keresztboltozatos, sokszögű szentélye különös látványt nyújt. 1715-ben Bay Ferenc átalakítatta, a hajót három irányban kibővítette. Bay Károly 1828-ban kriptát építtetett, amelyet a család még az 1930-as években is használt. Népies barokk kő szószéke, faragott fa hangvetővel lett kiegészítve.

A község lakossága két felekezetű. A református gyűlekezet mellett, a római katolikus egyházközösségnek is jelentős számú tagja van. A katolikus templom az 1800-as évek végén épült. 1929-től lett önálló egyházközösség.

Az Önkormányzat 1991-ben épített 4 tan- és tornatermes iskolát.
Szolgáltató ház

A község központjában impozáns épületben kapott helyet a szolgáltató ház, melyben különböző közcélú szolgáltatást végző intézmény található: gyermeknevelelési tanácsadó, posta, takarékszövetkezet, rendőrségi körzeti megbízott iroda, gyógyszertár.



1992-ben került átadásra a ravatalozó épülete, bejáratánál 1999-ben székelykaput állítottak fel, valamint a temetőbe faragott haranglábat helyeztek el. A beregsurányi Önkormányzat régi vágya teljesült a 2000-ben átadott 250 fős központi konyha és étkező felépítésével.

A községben 1992-től vezetékes gáz van, 1996-tól bekapcsolásra került sor a távhívásra. A lakások 95%-ban ivóvízzel vannak ellátva. A község egészségügyi ellátása biztosított, heti három alkalommal rendel a háziorvos. A lakosság és az átutazók ellátását több kultúrált bő választékkal rendelkező kereskedelmi egység biztosítja.

Településünk története

Már az őskorban megtelepedett határában az ember. 1879-ben bronzkori emlékek kerültek elő, különféle bronz karperecek és lándzsa. Felszíni gyűjtéskor őskori cserepeket, kőbaltát találtak a 60-as években. 1965-ben egy 52 edényégető kemencéből álló fazekas telepet tártak fel. 1996-ban a határállomás építésénél császárkori leletek kerültek a felszínre.

Okmányok bizonyítják, hogy Surány majdan kis és nagy jelzővel megkülönböztetett két település volt. A község neve 1279-ben tűnik fel először IV. László király Kissurányi Miklóssal kapcsolatos iratati nyomán. A surányiak tekintélyes családot alkottak. 1357-ben egy itteni nemes Surányi Tamás királyi ember volt. A nemes Bay család - akik egyenes ági örökösei Surányi Gábornak - 1453-ban kerültek Bereg megyébe. A Bereg megyei Bay családból származó Bay Ferenc - aki 1569-ben a Munkácsy várnak volt kapitánya - örökölte a surányi birtokot. A nemes Bay családból sok jeles férfiú került ki. Fent említett Bay Ferencen kívül Bay Mihály, aki 1685-ben Bereg megye alispánja volt, így 1686-ban egy megyegyűlést is tartottak itt. Bay Miklóst 1689-ben a Thököly szabadságharcban való részvétele miatt vagyonvesztésre ítélték, de visszaszerezte birtokát.

A XIX. században már az egész határ a Bay család kezében volt. Bay György birtokán 1925-től mintagazdaság működött. A településen több szép kastélyt építettek az itt élő birtokosok: Bay Ferenc és testvérei, Bay Györgyné és báró Uray Gyula. Ezeket ma különféle közcélokra használják. A község neve személynévi eredetű helyiség név, de a jelentése nem világos.

Címer története

Gondozási Központ

A képviselő testület többszöri kezdeményezésének eredménye képpen Pécsi L. Dániel jelképtervező tervei alapján készült címert 2002. augusztus 18-án vehette át a község.

A címerpajzs 3 címermezőre tagozódik. A címermező jobb felső sarkában aranyló Napot, a bal felső sarkában nővekvő ezüst Hold került ábrázolásra. Az 1. sz. felső címermezőben kék színű háttérben a zöld színű domborulaton egy fehér ágaskodó egyszarvú látható. A mesebeli (mitikus) lóhoz hasonlító, homlokán spirális szarvat viselő állat ábrázolása figyelhető meg a település két legrégebbi és legjelentősebb nemesi családjának (Bay és Uray családok) címerében is.

A 2. sz. jobb oldali alsó címermezőben vörös színű háttérben zöld színű stillizált tölgyfa látható öt aranyszínű makkal. A 3.sz. bal oldali alsó címermezőben zöld színű háttérben egy fehér színű arany szarvakat viselő szarvasfej látható, a szarvai közé helyezett, lebegő helyzetű ötágú, nyitott leveles koronával. A szarvak között lebegő ötágú nyitott leveles korona megtalálható a Bay és Uray családok címerében is.

A címer pajzs alatt kék színű szalag látható. Ezen az első írásos említés 1280-as, és a felavatás 2002-es évszámai találhatók.